Sajnos rengeteg elfoglaltságom és teendőm miatt nem jut időm minden nap blogot írni és …nah jó ez nem igaz. Az igazság az, hogy lusta vagyok. A napi távok megtétele egy kicsit kilúgozza az agyamat, illetve jobban esik megélni az adott pillanatokat, mint utána leírni azokat. De bárhogy is van, immár…
Fuuh, régen írtam már…folytatom ahol abba hagytam.
Tizenkettedik napon Atapuerca-ba érkeztem. Eredetileg nem ide terveztem, hanem az előtte körülbelül 2,5kmrel levő Agés-ba, de annyira lendületbe jöttek a lábaim, hogy nem tudtam megállásra bírni őket. A városka hangulatos és csendes. Nem állított…
Hivatalosan is elhagytam La Rioja autonóm körzetet és átléptem Kasztília- León autonóm körzetbe. Nem vettem észre eddig sok változást csak annyit, hogy az étkezésnél felkínált boron már ennek a régiónak a felirata olvasható, illetve a szőlő ültetvényeket felváltották a sárgálló tarlók.Nagyon…
Gondolataimba feledkezem, a lábaim már maguktól tudják a dolgukat. Talpam alatt érzem a kavicsokat, némelyik kicsit megnyomja de már el is múlik az érzés. Botomra támaszkodva egyenletesen haladok. A táj csendes, csak a lépteim hangját hallom. Tiszta és békés minden. Még a lengedező szellő is…
Fel hétkor már az Irache borászat oldalában levő kútnál tankolom meg kulacsomat. Először próbálom a bor csapat de sajnálatomra semmi nem jön belőle, így marad a víz. Szükség lesz a folyadékra mert 30km vár ma rám.
A sötétben lendületes tempóban haladok, kellemes az idő és sehol egy lélek az úton.…
Töretlenül haladunk előre. Az utunk olíva fák és szőlő ültetvények között kanyarog. Árnyék csak elvétve van. Az időjárás már-már túl jó hozzánk, visszasírják egy kicsit az esős időt. A 30 fok feletti hőmérséklet érezhetően jobban fáraszt minket.
Középkori időutazásunkat egy nagyváros…
Tudom, elmaradt a tegnapi beszámoló, ezért ma 2in1 behozom a lemaradást. Nehéz szavakba önteni, sőt külső szemlélőnek unalmasnak is tűnhetnek az itteni napok történései, mi mégis úgy érezzük, hogy egész nap van elfoglaltságunk.
Kialakult a napi rutinunk. A napjainkat a monotónia mögé rejtőző…
Hajnalban, még napfelkelte előtt búcsút vettünk Zubiri-től. A város kőhídján áthaladva még lábunkban éreztük a tegnapi nap hatását, de pár perc elteltével újra lendületbe jöttünk. Nagy segítségemre volt a fejlámpám és az előző nap talált “bugdádocsoló botom” az Arga folyó partján kanyargó szűk…